Az agrai racsodalkozas utan Ganesh atropitett minket Jaipurba, ami Radjastan tartomanyban talalhato. mely egy kevesbe szegeny resze Indianak. A muszlim fesztival vegigkiserte utunkat, igy rengeteg ember volt az utakon es a varosban. Az utazas faradalmait egy ajurvedikus kezelessel igyekeztunk enyhiteni. Megfaradt vegtagjainkat egy egesz testes olajos masszassal kenyeztettuk. Befejezeskeppen meleg olajat csepegtettek a homlokunkra kb. 15 percen at, en elkepzelni sem tudtam, hogy hova megy az a sok olaj, ami vegigcsurog a fejemen. A masszas utan reszt vettunk egy szemelyreszabott ajurvedikus tanacsadason, az orvos (indiaban negy orvosi iranyzat van, teljesen kulonbozo kepzessel, nyugati, ajurveda, tibeti es egy muszlim forma) megnezte a pulzust, a nyelvet, feltett par kerdest, es meglepoen talalo dolgokat mondott, illetve jo terapias tanacsokat adott, ami engem illet hetente egyszer meg kell innom 2 liter sos vizet reggel, majd kihanyni. Meg nem szantam ra magam a muveletre, de kivancsan varom a tisztito hatast. Ami a dosa tipusomat illeti pita vagyok, igy pl. nem ajanlatos fuszeres dolgokat ennem, ami most Indiaban eppen nem a legjobban kivitelezheto. De amugy igyekeztem megfogadni a tanacsait. Ami az egyeb orvosi iranyzatokat illeti, nagy a kisertes, hogy a tibeti medicinaba is belekostoljak. Illetve itt Lehben talakoztam egy kaliforniai emberrel, aki hagyomanyos kinai orvoskent jarja a vilagot, s kezeli akupunkturaval az embereket, kimerito eloadast tartott nekem a jin es jang mibenleterol. Felmerult bennem is az utazo orvoslas lehetosege, de egyenlore igyekszem elvezni a gondtalansagot.
Jaipurban igyekeztunk minden kotelezo turistaskodast letudni, igy pl. elefanthaton felcaptattunk a Amber Forthoz, ami egy erod es kiralyi palota, elkepeszto kilatassal a videkre. Ami az elefantolast illeti, az egy eleg vicces dolog, amig ki nem tapasztaltuk a helyes utazasi modot, majdnem lehuppantunk a meretes allatrol. Ami az indiai talalekonysagat illeti, sokat fotozzak ilyenkor a turistakat, igy par ora mulva rankakadtak a varosban a polaroid fenykepekkel, amik minket abrazolnak, mikozben elefantolunk. Minden latvanyossagban akadt egy segitokesz hindu srac, ami egy kozos fotoert cserebe lelkeseb magyarazott a hindu vallas rejtelmeirol. A legnagyobb elmeny a hindu istentisztelet volt, ahova Ganesh bevitt minket, itt rajtunk kivul nem volt feher ember. Indiaban mindenki vallasos, nem is ertette Ganesh a kerdest, hogy vannak-e ateistak. A lakossag 60 szazaleka hindu, 30 muszlim, a maradek kereszteny es buddhista. A hinduk mindennap jarnak templomba, a legtobben hajnalban, mi a fel 11-es szertartason voltunk, de ekkor is tele volt a templom, mely egy nagyon szep nyitott epulet, tele diszekkel, Sivat, Krisnat es egyeb istensegekett abrazolo szobrokkal es festmenyekkel. A hinduk exstazisszeruen enekeltek, es vartak az aldasra. Minden korosztaly jelen volt, megtudtam, hogy a jellegzetes narancssarga ruhat viselo, rasztahaju emberek, a babak, akik az imadkozasnak szentelik az eletuket, es a templomban laknak, nem hazasodnak, hanem az emberiseg javulasaert meditalnak. Velunk nagyon kedvesek voltak, mi probaltunk felvenni a ritmust, es Krisnat kertuk, hogy az aldozati eledelkent felkinalt turokremtol ne kapjunk hasmenest.
Indiai asszimilacionkat elosegitendo ellatogattunk egy textil uzembe, ahol feltoltottuk ruhatarunkat szarival, panjabival egy egyeb indiai viseletekkel, a hianyzo darabokat a bazarbol szereztuk be. Mindekozben nagyon erdekes csevelyeket folytattunk indiai emberekkel. Szinte mindenki beszel valamilyenm szinten angolul. A kereskedok nagyon sokat dolgoznak, 10-12 orat naponta, nincs hetvege, nincs szabadnap. Sokat eloszor megprobaljak megteremteni az anyagi biztonsagot, aztan hazasodnak, addig a nagycsaladdal elenk, sokszor 20 ember egy haztartasban. Velunk mindenki nagyon kedves es segitokesz volt eddig, persze meg kell tudni huzni a hatart. Sokan soha nem jartak kulfoldon, vagy hagytak el szulohelyuket, igy minden kulfoldi informaciora ehesek.
Az indiai outfitet kiegeszitendo fantasztikus hennakoltemeny varazsolodott a karunkra, most egy het utan konstatalom borusan a mu elmulasat. A jaipuri szin-, benyomas- es emberaradat utan szemelyes soforunk elvitt minket Delhibe, ez az ejszaka folyaman tortent, mivel a repulo hajnalban indult Lehbe. A sztradan teherautok kozott cikazva sikerult 7 ora alatt megetenni az amugy nem olyan hosszu utat. A Tatan csak egy ket ajtot erinto karcolas esett, ami Ganesh sztoikus nyugalommal vett tudomasul. MIvel tul koran odaertunk (a kozlekedesi viszonyok kiszamithatatlansaga miatt 2 orat raszamoltunk), ismet modunk nyilott a delhi repteren par orat eltolteni. A napfelkeltet a Himalaja felett eltuk meg, ez amugy a vilag egyik legbonyolultabb repuloutja, a pilotak extra kikepzest kapnak hozza. Szerencsesen landolunk, es egy sokkal nyugodtabb, bekesebb, hidegebb, hegyesebb, spiritualisabb Indiaba csoppentunk, ami valojaban egy kis Tibet. Itt a megfaradt utazo megpihenhet, nagyot merithet a buddhista tanokbol, fantasztikus sorsokkal, elkepeszto utazokkal, utkeresokkel talalkozhat, jogazhat, meditalhat, 5-6000 meteren turazhat, es kozben elvezheti a fantasztikus internacionalis konyhat, mentateat szurcsolhet 10 eurocentert, es elkepeszto eszmecsereket folytathat az ujdonsult baratokkal. De errol bovebben legkozelebb.
Jaipurban igyekeztunk minden kotelezo turistaskodast letudni, igy pl. elefanthaton felcaptattunk a Amber Forthoz, ami egy erod es kiralyi palota, elkepeszto kilatassal a videkre. Ami az elefantolast illeti, az egy eleg vicces dolog, amig ki nem tapasztaltuk a helyes utazasi modot, majdnem lehuppantunk a meretes allatrol. Ami az indiai talalekonysagat illeti, sokat fotozzak ilyenkor a turistakat, igy par ora mulva rankakadtak a varosban a polaroid fenykepekkel, amik minket abrazolnak, mikozben elefantolunk. Minden latvanyossagban akadt egy segitokesz hindu srac, ami egy kozos fotoert cserebe lelkeseb magyarazott a hindu vallas rejtelmeirol. A legnagyobb elmeny a hindu istentisztelet volt, ahova Ganesh bevitt minket, itt rajtunk kivul nem volt feher ember. Indiaban mindenki vallasos, nem is ertette Ganesh a kerdest, hogy vannak-e ateistak. A lakossag 60 szazaleka hindu, 30 muszlim, a maradek kereszteny es buddhista. A hinduk mindennap jarnak templomba, a legtobben hajnalban, mi a fel 11-es szertartason voltunk, de ekkor is tele volt a templom, mely egy nagyon szep nyitott epulet, tele diszekkel, Sivat, Krisnat es egyeb istensegekett abrazolo szobrokkal es festmenyekkel. A hinduk exstazisszeruen enekeltek, es vartak az aldasra. Minden korosztaly jelen volt, megtudtam, hogy a jellegzetes narancssarga ruhat viselo, rasztahaju emberek, a babak, akik az imadkozasnak szentelik az eletuket, es a templomban laknak, nem hazasodnak, hanem az emberiseg javulasaert meditalnak. Velunk nagyon kedvesek voltak, mi probaltunk felvenni a ritmust, es Krisnat kertuk, hogy az aldozati eledelkent felkinalt turokremtol ne kapjunk hasmenest.
Indiai asszimilacionkat elosegitendo ellatogattunk egy textil uzembe, ahol feltoltottuk ruhatarunkat szarival, panjabival egy egyeb indiai viseletekkel, a hianyzo darabokat a bazarbol szereztuk be. Mindekozben nagyon erdekes csevelyeket folytattunk indiai emberekkel. Szinte mindenki beszel valamilyenm szinten angolul. A kereskedok nagyon sokat dolgoznak, 10-12 orat naponta, nincs hetvege, nincs szabadnap. Sokat eloszor megprobaljak megteremteni az anyagi biztonsagot, aztan hazasodnak, addig a nagycsaladdal elenk, sokszor 20 ember egy haztartasban. Velunk mindenki nagyon kedves es segitokesz volt eddig, persze meg kell tudni huzni a hatart. Sokan soha nem jartak kulfoldon, vagy hagytak el szulohelyuket, igy minden kulfoldi informaciora ehesek.
Az indiai outfitet kiegeszitendo fantasztikus hennakoltemeny varazsolodott a karunkra, most egy het utan konstatalom borusan a mu elmulasat. A jaipuri szin-, benyomas- es emberaradat utan szemelyes soforunk elvitt minket Delhibe, ez az ejszaka folyaman tortent, mivel a repulo hajnalban indult Lehbe. A sztradan teherautok kozott cikazva sikerult 7 ora alatt megetenni az amugy nem olyan hosszu utat. A Tatan csak egy ket ajtot erinto karcolas esett, ami Ganesh sztoikus nyugalommal vett tudomasul. MIvel tul koran odaertunk (a kozlekedesi viszonyok kiszamithatatlansaga miatt 2 orat raszamoltunk), ismet modunk nyilott a delhi repteren par orat eltolteni. A napfelkeltet a Himalaja felett eltuk meg, ez amugy a vilag egyik legbonyolultabb repuloutja, a pilotak extra kikepzest kapnak hozza. Szerencsesen landolunk, es egy sokkal nyugodtabb, bekesebb, hidegebb, hegyesebb, spiritualisabb Indiaba csoppentunk, ami valojaban egy kis Tibet. Itt a megfaradt utazo megpihenhet, nagyot merithet a buddhista tanokbol, fantasztikus sorsokkal, elkepeszto utazokkal, utkeresokkel talalkozhat, jogazhat, meditalhat, 5-6000 meteren turazhat, es kozben elvezheti a fantasztikus internacionalis konyhat, mentateat szurcsolhet 10 eurocentert, es elkepeszto eszmecsereket folytathat az ujdonsult baratokkal. De errol bovebben legkozelebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése