Azt gondoltam, hogy ez a nyár teljesen alá
lesz rendelve a munkának, ehhez képest több mulatságban van részem, mint
otthon. A táncos éjszakák aránya életemben szignifikánsan javult. A hétvégén
igen kedves látogatóim voltak, Annamari és Anton Freiburgból. Bár faramucin
indult a dolog, mert a kórházból nagyon nehezen tudtam elszabadulni péntek
este, és az esőben nem találtam a pforzheimi pályaudvart, és vezetéstudásomban
lévő lyukak igen felszínre kerültek, de végül megleltük egymást, és magyaros
virtussal töltöttük el a Wochenendét. Volt benne minden, lecsó, pálinka, éjféli
magyar csevej, Panorama Caféban szfecskatortaevés, erdőbarangolás, kórházi
mustra, pisztráng fröccsel, ábrándozás a kastély udvarán, kecskeles, erdei málnázás,
várfalmászás, ribizlievés a kórház kertjéből…
De ez meg sem kottyant, ezért megspékeltük egy
igazi road showal. Szombat este útrakeltünk a 120 km-re lévő Gros…ba, ahol
Levente és bluesbandája koncertezett egy fesztiválon. A nevéből kitalálhatjátok
származását, tehát nem lehetett kihagyni ezt a kiruccanást. Revina sem tudot
nemet mondani a kalandra, így kissé megkésve de útra keltünk négyen a kis piros
autómobillal, és bár félúton megfordult a fejemben, hogy inkább nézzünk várost
Kalsruhéban, mert úgysem érünk oda a vége előtt, és mikor odaértünk se találtuk
a színhelyt, akkora örömeste keveredett ki a dologból, hogy ihaly. Az Örvecki
Blues Band nagyot alakított, mi megtáncoltattuk a decens német urakat és
hölgyeket, annyira hogy még a 80 évesek is táncraperdültek. A kórházi nyomás
kioldódott az ember agyából, lelkéből, és igazán érezhetette a rózsaillatú
nyárest mámorát. Nohát a magyar cimbora meghozza az ember élet- és tánckedvét,
hála Annamariéknak, a baráti biztató szavaknak még otthonosabban érzem magam a
világ eme kápzázatos, eldugott csücskében.
Szóval cimborák gyertek bátran, kalandban itt
sincs hiány!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése