India II

A Dalai Lama (akinek rezidenciaja 20 km-es korzetben van epp tolem, es szerdan nyilt auidienciat tart itt) nyugalmaval probalom tudomasul venni, hogy az egy ora alatt irt bejegyzes, melyben ugyan csak az elso nap esemenyeit sikerult ecsetelnem, elveszett.  3500 meter magasan nemcsak az oxigen, hanem az internet is kevesebb. Most Ladakh fovarosaban, Lehben tartozkodom. A telepules, mely repuloterrel es 20000 lakossal bir az internetnek es telefonkapcsolatnak hijjan van, 4 nap utan verge van valami egy internetkavezoban, amit megrohamozott mindenfele nepseg. De magprobalom idorendben tovabbvezetni a kalandozas fonalat. Ami hogyletemet illeti egy percig se aggodjatok, pompasan vagyok.

Tehat a kocsi amibe bepattantunk valojaban egy Tata Indigo volt, es kezdetet vette a nagy amuldozas. A nagy paratartalom es smog miatt 100 meternel tovabb nem lahetett latni, de az is epp eleg csodalkozasra adott okot, amit igy lattunk. Ugy tunt, hogy Delhi mind a 12 millio lakosa az utcan van. A kozlekedes aktiv resztvevoi az autok, teherautok, traktorok, motoros es biciklis riksak, motorok egy egesz csaladdal, biciklik (meg a sztradaszerusegen is), gyalogosok, passziv resztvevoi a tehenek, kutyak, szamarak es majmok. Ganesh szerint kb. 10 halalos baleset van Delhiben naponta, a latottak alapjan en ezt keveselltem. Az egyetlen kozlekedesi szabaly, hogy aze az elsobbseg, aki hangosabban es kitartobban dudal. Ettol fuggetlenul eleg nagy biztonsagban ereztuk magunkat a hatso ulesen, meg az sem lepett meg, hogy a sztradan szembe jott egy auto, de miutan elmeselte, hanyan halltak mar meg a kocsijaban, nem sikerult olyan nyugodtan szunyokalmi, mint ahogy terveztuk. 2 ora utazas soran megkerdeztem, hogy mikor erunk oda (az irodaban szt mondtak 2 ora az ut) a valasz meg 3 ora volt. De direkt ezen a hosszab uton jott, hogy lassunk valami erdekeset. Na ez sikerult is. Nyomorbol kijutott boven, eszmeletlen embertomegek az utcan, mely sokaknak lakhelyeul szolgalt, ehezo, lerongyosodott emberek, mindenhol szemet, mert a szemetgyujtes nem megoldott. Az inidiai  paradoxon mar erzodott, a nok a nagy szegenyseg ellenere mindig adnak magukra, gyonyoru szarikban soprik a kakit vagy mossak a ruhakat a nem epp tisztanak tuno folyovizben. Itt mar annyira kesz voltunk, hogy nem igen voltunk kepesek tobb impressziot befogadni. Megesett az elso eves, annyira ehesek voltunk, hogy a hallott remtortenetek sem rettentettek el (persze volt nemi parazas, pl. hogy a szivoszal er vagy nem er), es lenyomtuk az elso edesburgonyat, amit azert vodkaval oblitettuknk le. Ami a szekletdolgokat illeti, en megvagyok, egy ket akklimatizalodasi hasmenes megvolt, de Revina epp kuzd az elemekkel. Amikor mar minden pozicio elviselhetetlen szenvedest okozott a Tataban vegre megerkeztunk Agraba, ami egy masik pelda a paradoxonra. itt talalhato a vilag talan legszebb epulete, a Taj mahal, ugyanakkor a varosban merhetetlen szemethegyek es szegenyseg honol. A monszun miatt sok utca jarhatatlan volt (persze ez nem nagyon tartotta vissza az indiaiakat, es siman szeltek at biciklivel a fel meteres vizeket), igy egy oraba telt mig elertunk a hotelhez, tehat megint modunk volt bepillantast nyerni az utcai eletbe. Megvallom, hogy itt nem szivesen setalgattunk volna egyedul az utcan, nem is lattunk turistakat. A legfelelmetesebb pillanat az volt, amikor egy martona az elottunk elakadt motor hatso ulesen eleg idegesen reagalt Ganesh turelmetlensgere (mondjuk majdnem elutotte) es majdnem betorte mergelodeseben az ablakot. De vegulis megerkeztunk a hotelbe (ami a kesobbieket nezve luxusnak szamitott), es mely alomba merultunk. Ejfelkor felebredtem, es konstataltam, hogy ket lehetoseg letezik, vagy igen hideg es a legkondicionalo elviselhetetlen moraja vagy meleg para es a hutoszekreny monoton zugasa. Node masnap ellatogattunk a Taj Mahalban. Ez tobb szempontbol is feledhetetlen elmeny volt. Egyreszt az epulet es a kornyezet amiben fekszik elkepeszto, egy nagy csipkecsoda palota. Az uralkodo (nev kov.) a kedvenc felesegenek epitette mauzoleumkent, aki a L.P szerint a 14 gyermek szulesebe belehalt, a masik konyv szerint feljet elkiserte a csataba, es ott kapott halalos sebesulest, mindez 400 eve, igy mar ki tudja mi az igazsag. A lenyeg, hogy az azota is a legnagyobb szerelmi szimbolum Indiaba, sokan ide jonnek naszutra, es mindenki vagya, hogy egyszer eljusson ide eletebe, persze ez nem sokaknak adatik meg. Az indiai latvanyossagokba a belebo a helyieknek otod annyiba kerul, mint a kulfoldieknek, amit en egy nagyon jo dolognak tartok, mondjuk igy is csak kb. 7 euroba kerult a beugro. A masik racsodalkozas az volt, hogy mar a bejaratnal feltunt, hogy fiatal sracok mindenaron velunk akarnak fotozkodni, ez addig fajult, hogy kb. 100 csaladi es egyeb ominozus fenykepen szereplunk. Meg kell vallani, hogy Indiaban igazi sztarok vagyunk, imadjak a nyugatiakat, es mindezt igaz csodalatbol teszik, es nem hasznaljak ki a turistakat, mint pl. az arab orszagokban. Mondjuk en is eleg nagy kultursokk lehettem nekik a feher borommel es felcentis hajammal. A noknek itt mind gyinyoru hosszu haja van. Miutan atment rajtam a nyirogep, sikerult megtudnom, hogy Indiaban a rovid haj nemem eseteben tarsadalmi kitaszitottsagot jelent. Az elso napokban felszegen probaltam a helyzetet palastolni, de rajottem, hogy igazabol bejon nekik. Nagyon nyitottak minden massagra. Sok nyugati turista mondjuk nem volt a Tajban, de megis mindenki velunk akart fotozkodni. A sracok gatlastalanul az muszlim csaladapak meggondoltabban, az anyukak kedvesen ultettek ulunkbe csecsemoiket. Ez ez azota is igy folytatodik. Amikor epp elcsuggedve ultunk Jaipur egy padjan, megrohamozott minket egy csalad, es 20 foto kisereteben adtak tudtunkra, hogy mennyire csodalnak minket, es a gyerekek nem gyoztek puszit nyomni az orcankra. hm, maris jobb kedvunk tamadt. No ez volt az elso nap delelottje, azota elefantoltunk, szariban pompaztunk, ajurveda masszazst kaptunk es orvosi konzultaciot, hennaztattunk, repultunk, hegyi betegek voltunk. De errol legkozelebb. Csok