Hare Krisna, hare Siva

Namaste az utolso daramsalai napon. Az ido is bucsuztatasunkra visszavaltott monszunra, es egesz nap felhokba burkolodzott a videk, de neha egy egy kosza napsugar atferkozott a feher fellegeken. Igen misztikus benne lenni a felhoben, es gyakran az orrodig se latni. Es ez mindig jo kifogas az adott kellemes heleyen meg egy kis idot eltolteni, meg egy mezes citromos gyomberteat felhorpinteni, meg egy csevelyt lefolytatni, vagy meg egy makramet elkesziteni. De tevekenysegeimnek sora sok hasznos elemmel bovult. Daramsala es Mcleod Ganj a tanfolyamok, kepzesek es workshopok hazaja. Nem sikerult visszafognom magam, igy elvegeztem egy tibeti masszazs kepzest, egy nyaklanckeszito muhelyet es egy egesz hetes akupresszura tanfolyamot. MIndert halas vagyok a sorsnak. Szereztem egy pillekonnyu jogamatracot, es minden reggel a felkelo nap fenyeben a teton vegeztem a gyakorlataimat. Aztan a konyhankban foztunk reggelit, es kezdetet vehette a nap. Olyan szenvedelyekre tettem szert, mint a portrerajzolas, kundalini gyakorlasa, hennazas, es a kornyezetemben megbetegedett emberek kuralasa. Igy sokakat vegigmassziroztam, es az akupresszura tudasomat is izzitom. El tudnam magamat amolyan utazo orvoskent kepzelni, a mivel szinte mindenkinek van egeszsegugyi problemaja, amit termeszetes modszerekkel jol helyre lehet billenteni. Az itteni konyvtarban raakadtam egy szuper konyvre, amiben sok jo tipp van a taplalkozas terapiarol. A szocialis eletbol sincs hiany, de errol majd legkozelebb, mert most irany a japan vacsora!