The big bed bugs story

Tehat beazonositottuk a gonosztevoket, es felallitottuk a haditervet. Az osszes ruhat elvittuk a mosodaba, ami egy masik varosban tartozkodott, igy telepakoltuk a riksat gonceinkkel. A bogarak elpusztitasahou legalabb 80 fok kell, de Indiaban hideg vizzel mosnak, igy hosszas kommunikacios vesszofutas kerekedett, hogy akkor mindenkepp hasznaljak a szaritoprogramot, mely ugyan csak 60 fokos volt, de tobb a semminel. Vettunk egy flaska rovarirtot, es minden mast atfujtuk vele. A szallast kontaminaltsaga miatt le kellett cserelni, ezt lekommunikaltuk a tulajjal, aki nem ajanlott fel masik szobat, igy uj kvartely utan kellett nezni. KOzben az udvarra kieritettuk a polifomra a cuccokat, es speztunk, a szemlelodo nenikek el sem tudtak kepzelni, mi a fityfene folyik itt. Az uj szallasra dekontaminalt felszerelessel erkeztunk, magunkat is lespayztuk, alapos zuhanyt vettuk, az egesz testunkket bekentuk razofolyadekkal, mivel torulkozonk nem volt a ventillator alatt szaritkoztunk, az utolso goncoket kidobtuk, es felvettuk az uj ruhat, melyben az elkovetkezo napokat toltottuk bugyi es cipo nelkul. Ez az akcio a fl napot kitoltotte, igy mamorban uszva adtuk at magunkat a furdozesnek. Annyira elegedettek voltunk magunkkal, hogy este ellatogattunk a parton levo draga etterembe. A viszketest gin tonikokkal igyekeztuk enyhiteni. Mivel egesz Indiaban nem ittam alkoholt, ezert gyorsan a fejembe szallt, es csak arra emlekszem, hogy boldogan szaladgalok a tengerparton. A karmam gyorsan utolert, mert masnap reggelre meg tobb csipesenyom ektelenkedett a testemen. Azon tul hogy igen viszketett, lelkemben is kellemetlen erzesek lettek urra, mert arra a kovetkeztetesre jutottunk, hogy az akcio ellenere eletben vannak barataink. Amit semmikepp nem akartunk, az a poloskak hazahozasa, ugyanis ha bekerulnek egy lakasba igen nehezen lehet toluk megszabadulni. Igy meg radikalisabb lepesre szantuk ra magunkat. Kidobtuk a csudajo, csudasok emlek kototte hatizsakunkat es mindent, ami bed bug rejtekhelyul szolgalhatott. Elhasznaltunk meg 4 doboz rovarirtot (az India felett amugy is hezagos ozonpajzson ujabb lyukakat ejtve, de hat ez veszhelyzet volt), a szobat megint le kellett cserelni. Egy nagy szineszi koprodukcio reven eloadtuk, hogy nekem faj a fejem, ezert egy csondesebb szobara lenne szuksegunk, mivel betegsegrol volt szo igen segitokeszek voltak. Persze amikor negyedszerre mentunk le a boltba rovarirtot venni, es a teton spreztuk at az utlevelet, polifomot, penzt es egyeb tenyleg nelkulozhetetlen dolgokat, lebuktunk, de jofejek voltak, s azt tanacsolta a gazda, hogy hagyjuk a teton a napon a dolgokat, akkor biztos kimennek abogarak. Igy is tettunk, mert felo volt, hogy mi is rovarirtomergezest kapunk. Hullafaradtan rogytunk a tengerpartra. Azon tanakodtunk, hogy az osszes ruhat otthagyjuk a tisztitoban, ez egy igen fajo pont volt, mert az ut soran igen szep es sok ruhadarabra tettunk szert, melyekhez mar jo sok emlek fuzodott. Vegul ugy tontottunk, hogy nem fair csak ugy otthagyni oket, illetve meg par dolgot be kellett szerezunk a varosban, igy visszamentunk. Kozben konstataltuk a teton, hogy a maradek dolgokat kiraboltak. Szerencsere a fontos dolgok megvoltak, de az utolso dofes az volt, hogy az ajandeknak szant ekszereket es az en kontaklencsetokomat :)? elcsentek. Ezen a ponton Revina egy kisebb idegosszeomlast kapott, amit az utolso morzsa charassal igyekeztem stabilizalni. Ekkor mar paranojasak voltunk, es minden mozgo kis barna elolenyre bed bugskent reagaltunk. A masnapi indulasik mindekepp eliminalni kellett oket, nem kockaztathattunk. Vegul visszamentunk a ruhakert, a mosasert 10 eurot fizettunk fejenkkent, majd nagy szortirozas kovetkezett es a legfontosabb es legkevesebb helyet foglalo ruhakat zart zacskoba tettuk, a csodaszep takarok es puloverek szoba sem johettek. Majd vettunk egy ujabb telefontototot Revinank, (mar a masodikat) egy olcso taskat, es megtepazott idegeinkel bogarmentes alomba zuhantunk. Masnap luxus korulmenyek kozott visszavonatoztunk Delhibe. Mivel masra nem volt jegy, igy a legkondicionalt, haromszori inycsiklandozo etkezest magaba foglalo csak 30 oras expresszel szeltuk at Indiat. Poloskak helyett csotanyok kisertek utunkat, de ok legalabb nem transzportalhatok. Ez az egesz amokfutas igen nagy tanulsagkent szolgalt, arrol, hogy mi az ami fontos, hogy milyen konnyen esik a fogyasztoi tarsadalom aldozatava az ember, hogy hallgatni kell a megerzesekre, hogy a karma gyorsan visszavaghat. A szortirozas utan egy kis zacskoban elfertek a cuccaink, es egy szal ruhaban boldogok voltunk, elotte igen nagyra duzzadt hatizsakaink alatt roskadoztunk. Az a tied ami a szivedben van, meg a tested sem te vagy, amivel azonositjuk magunkat, es sok szenvedesre adhat okot. Szoval csomagjaink megfogyatkoztak, elmenyeink megszaporodtak, es a vonat befutott Delhibe. Mivel a fovaros eddig kimaradt, 6 ora mulva indult a repulo, igy beneveztunk egy riksas varosnezesre, amelynek soran majdnem sikerult eltevedni egy muszlim templom komplexumban. Amikor az utolso indiai vacsorat fogyasztottunk csevelybe elegyedtunk egy belga sraccal, aki epp most erkezett. Boldogan meseltunk neki az atelt elmenyekrol, a tippeket egy zuhanyzasi lehetoseggel halalta meg, igy illatosan erkeztunk a Gandhi repterre ejjel kettokor. Masnap kisse aluloltozotten, papucsban es a repulorol elcsort takaroval erkeztem nemet foldre (a kontaminalt ruhadarabok bezacskozva vartak a magas hofoku mosasra).